Kolev Stories

Kolev Stories

A halál ismét elszabadul

Alex White-Alien Hidegkohó kritika

2021. január 21. - A. Kolev

(Az adott mű elemzésének megértéséhez ajánlom figyelmedbe az Útmutató a kritikáimhoz című bejegyzést)

covers_507585.jpg 

Vannak olyan alkotások, amelyek minden hiányosságuk ellenére mégis kultikus státuszba kerülnek és bizonyos elemeik a popkultúra részeivé vállnak. Ilyen alkotás például az Alien is, aminek a címszereplője az egyik legismertebb és legikonikusabb földönkívüli lény. Habár az Alien eredetileg csak egy önálló filmnek indult idővel azonban mégis több folytatás is készült hozzá. Valamint számos olyan könyv és képregény vagy videojáték is megjelent, amelyek valamilyen elő, utó vagy akár köztes történettel tovább bővítették ezt a szériát. Viszont ezeknek az alkotásoknak a többsége jelenleg nem igazán elérhető vagy legalábbis körülményes a beszerzésük, mivel hivatalosan már nem képezik a széria részét. Ennek pedig alapvetően két oka van.

Egyrészt a Prometheus-sal, ami az Alien előzményének számít a készítők megváltozatták a széria addig ismert eredet történetét. Másfelől pedig, mivel a Disney felvásárolta FOX-ot és ezzel együtt az Alien jogait is, így valószínűleg ők is szeretnék majd átgondolni, hogy milyen irányba folytatódjon tovább ez a széria.

Viszont a Hidegkohó részben azért is számít különlegesnek, mivel valamilyen szinten egy átmenetet képez a régi és az új irányvonalas Alien történetek között.

Magát a regény megírását egy bizonyos Alex White-ra bízták, akinek a neve valószínűleg sokak számára nem mond semmit, megjegyzem én sem hallottam még róla. Némi utánanézéssel azonban kiderült, hogy ő egy aránylag fiatal, autista, biszexuális, a quer gender mentalitás szerint élő amerikai scifi szerző, akinek a Hidegkohó az egyik első munkája. Sajnos a többi műve, bár nincs olyan sok, nem kaphatóak idehaza, így csak más Alien-es regényekkel lehet összehasonlítani.

Az Alien könyvek borítójáról általában elmondható, hogy mindegyik igyekszik valamilyen szinten fenyegetőnek és/vagy ijesztőnek mutatkozni. Márpedig a Hidegkohó borítóján található a homályból előbukkanó különös alakú lény elég ijesztő és fenyegető kinézetű.

Na, de akkor most térjünk is rá a történetre.

A cselekmény nem sokkal a második Alien film, a Bolygó neve: Halál után veszi fel a fonalat egy mindentől félreeső kutató bázison és alapvetően két fő szálon fut. Egyrészt adott a tudós Blue Marsalis, aki a Waylend-Yutani nevezetű cég megbízásából végez kísérleteket az idegen lényekkel, itteni nevűkön xenomorphokkal. Ugyanakkor titokban egy magán jelegű kutatást is folytat, hiszen egy halálos betegség végstádiumában van és a xenomorphokban látja a gyógyulása kulcsát. Másfelől adott egy Dorian Sudler nevű ellenőr, akit a társaság azért küld oda az állomásra, hogy tegye rendbe a dolgokat, mivel felmerült a gyanú, hogy valaki egy rivális vállalat számára kémkedik az állomáson és értékes információkat szivárogtat ki. Természetesen ahogyan az lenni szokott a dolgok félresiklanak és az idegen lények elszabadulnak az állomáson. Innentől kezdve viszont már spoileres lenne bármit is elmondani.

Miután az Alien egy R-es besorolású alkotás, ami idehaza a 18+-os tartalomnak felel meg, így az alkotót nem köti meg semmi és ennek megfelelően a történet elég véres és helyenként igen explicit is. Ugyanakkor a regénynek érezhetően van egy sajátos atmoszférája, aminek a felépítésére a szerző szerencsére kellő időt hagyott és éppen ezért teljesen átérezhető, mind az a kiszolgáltatottság és elszigeteltség, illetve az ebből fakadó rettegés és kétségbeesés, amit a karakterek éreznek.

Azonban itt jön elő a regény egyik nagy hiányossága, miszerint a karakterei nem igazán szimpatikusak és bár kellően feszült a hangulat és a cselekmény még sem lehet úgy őszintén aggódni értük. Inkább csak érdekes, ahogy igyekeznek mindenáron túlélni.

Ám akkor most vegyük is sorra ezeket a karaktereket.

A mellékszereplők többsége valójában csak azért van ott, hogy lehessen kiket megölni. Egyeseknek olykor valamivel több szerep és személyiség jut, mint másoknak. Viszont aránylag könnyen kitalálható, hogy melyik szituációban melyikük fog majd éppen meghalni.

Akit talán érdemes közülük kiemelni az Anne Wexler, az állomás biztonsági főnöke, aki a regény során szerelmi viszonyba kerül mindkét főszereplővel. Ez pedig okoz némi bonyodalmat a cselekmény során.

A másik Marcus, az Alien széria szinte kötelező kellékének tartott android szereplője. Marcusnak különösebben nincsen saját szemilyésége, viszont egy technikai fejlesztésnek köszönhetően Blue ővele tud interakcióba lépni a külvilággal és a többi szereplővel. Többek között Marcuson keresztül ápolják szerelmi és szexuális kapcsolatukat a korábban említett Anne Wexlerrel, ami így viszont elég súlyos erkölcsi és filozófia kérdéseket vet fel bizonyos dolgok kapcsán.

Aztán ott van Dorian Sudler, aki bár kétségkívül a regény kijelölt főantagonistája, mégsem tekinthető teljes értékű főgonosznak. Dorian ugyan egy önző és nárcisztikus személy, aki sokszor lenéz másokat. Viszont a maga módján képes az érzelmi kötődésre.

Blue Marsalis a másik főszereplő már egy sokkal összetettebb karakter. Alapvetően ő is ugyanolyan beképzelt és önző, mint Dorian ám a betegségéből fakadóan ő mégis sokkal kiszolgáltatottabb helyzetben van, ezért kénytelen volt megtanulni másokra hagyatkozni. Bár a múltja alapján ő sem éppen egy példaértékű személy.

Viszont a regény igazi főszereplője az alien, vagyis a xenomorph. Mivel ez a lény már önmagában véve is elég fenyegető, félelmetes és förtelmes, így igazából alkotóként könnyű vele mihez kezdeni. Habár megjegyzem, hogy az itteni xenomorphok még annyira nem is számítanak különlegesnek. A xenomorph egy szimpla ösztön lény. Nincs tudata, nincs személyisége csak megy és teszi, amit tennie kell.

VÉGSZÓ

A Hidegkohó egy összességében jól sikerült regény, ami hozza a kötelező Alien színvonalat. Valamint a regényben több olyan utalás található, ami valószínűleg megdobogtatja majd a széria rajongóinak szívét. Hangulatos, atmoszférikus és feszültséggelteli kötet néhány olyan hiányossággal, amin aránylag könnyen túl lehet lendülni.

 

Amennyiben kíváncsi vagy a további munkásságomra látogass el a Facebook oldalamra vagy a Youtube csatornámra. Kolev Stories néven megtalálhatod mindkettőt.

A bejegyzés trackback címe:

https://kolevstories.blog.hu/api/trackback/id/tr9916398830

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása